RSS

június 2011 havi bejegyzések

Műhelytitok

Olvastam valahol: „Ha egy festmény titkát szavakban kimondjuk, a festmény nem festmény többé,  és a titok nem titok többé.” Ez, magában műhelytitok is lehetne. Hamvas Béla szerint: „ …az élet akkor magasrendű, ha művészi.” Mennyiben kapcsolódik egybe a művészi a műhelytitokkal?  A poézis mindenható ereje által. A kapcsolatteremtés az értelem nyelvén történik, míg az elrejtett titok az érzelem hullámhosszán bontakozik ki, a művészetnek alfája és omegája.

Szétzilált korunkban keressük a szépet. Ennek érdekében vissza-visszakapcsolunk a múltba; téremlékében – a szép és a csodálatos mellett – megjelenik a bemocskolt tegnap is.

Magammal hordozom, magammal viszem a szép emlékeket. Vásznaimon nosztalgikus gondolatokkal és  érzelmekkel elevenítem fel azokat a gyermekkori meséket és dalokat, melyekkel édesanyám ringatott álomba. Ezek a gondolatok és érzések kötik egybe az álomvilágot a valósággal, és veszi szárnyára a művészet csodavilága. Műtermi hangulatban – a múzsa segítségével – megszületik az a műalkotás, mely nem fog hasonlítani a természethez, sem a zártkörű valóság hétköznapjaihoz. Talán ez az a gondolat, melyben meghúzódik a műhelytitok. A kívülálló játékos folyamatnak tekintheti, mely csak részben igaz. Ne higgyünk maradéktalanul ennek a játékkedvnek, mögötte meghúzódik az emberféltő aggodalom is. Ez az aggodalom vezeti ecsetem, bár lírai szárnyak röpködésével próbálom színesre álmodni a sivár földet, és színekben igyekszem visszaadni az angyalok magasröptű táncait.

Legnagyobb műhelytitoknak a bonyolult kérdések naivságig való leegyszerűsítését nevezném meg, ahol az alkotás ösztönös, mesterkéletlen formában jön létre. A képek lüktetését, dinamikáját, erjesztőjét a naivitás nyújtja. Magukon hordozzák az egyszerű próbálkozást, a tények felismerését, az élet igenlését. A szépet helyezem előtérbe, mert tudatában vagyok annak, hogy a szép iránti érzés megfosztásával üressé válik életünk

Egy másik titok, a képzeletbeli fátyol, az a szitaszerű fluidum, mely egyben védi is az alatta lévő anyagi értéket. Nem szükséges felbillentenem ezt a fátylat, ha elég kifinomult a látásunk áthatolhatunk rajta, a finom szűrő segítségével átléphetjük a művészet szentélyének küszöbét.

A művészet nem sétatér, nem is a mindennapok sürgő-forgó vásártere, a művészet templom. Lapjait, színes nagy betűkkel, az idő írja, s a természet forgatja.

A műalkotás olyan ünnepi pillanat, amikor lélekben feloldódunk, felemelkedünk, fölfelé szállunk, transzcendens állapotba kerülünk, talpunk alatt még érezzük a földet, de  lelkünk elindul , magasra száll, a művészet pályaudvara felé, és ahol megtalálhatjuk a mindendolgok öröktitkának lényegét, a szépségben kiteljesedett harmóniát.

Kedei Zoltán

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011. június 30. csütörtök hüvelyk BESZÉLŐ ECSET

 

Elekes Ferenc

Szplendid

– Drága embereim, ma szép napunk van! Jól kezdődik ez a reggel. Együtt vagyunk. Akárcsak tegnap. Jó napunk volt tegnap is. Igaz-e, Barni?

– Mester úr, igaza van. Szép napunk van. És szépen alakul a ház! Tetszik adni egy cigarettát?

– Nesze, Barni, adok tüzet is, mert neked nincs soha semmid. Nesze!

– Most pedig vegyétek úgy, hogy én vagyok maga Krisztus. És ti vagytok a tanítványok. Mi vagyok én most, Barni?

– Mester úr, ön most maga Krisztus.

– És ti most kik vagytok, erre felelj Dániel!

– Mester úr, mi most a tanítványok vagyunk.

– Most pedig szépen leültök ide a közelembe. Fordítsd fel a vödröt, az az egyik szék. A másik szék pedig a létra második foka. Te oda ülsz, Dániel!

– Téged kérdezlek, Barni. Mondd meg nekem, mit jelent az, hogy szplendid. Nem tudod. Hát persze, hogy nem tudod! Honnan is tudhatnád, amikor náladnál butább ember nincs ezen a világon? Honnan? És nem is a butaságod a baj, hanem inkább az, hogy te nem értesz semmihez. Kivéve a szobafestést. Mert náladnál szebb falakat ezen a világon senki nem tud mázolni. Te vagy a szobafestés mestere, Barni. Nézzetek körül ebben a lakásban! Ki látott még szebben festett falakat? Senki! Mert szebben festett falak egyszerűen nincsnek. Nézzetek körül. Vannak szebben festett falak, Dániel?

– Mester úr, szebben festett falak egyszerűen nincsenek!

– És mire kell vigyáznunk a mai napon, mondd meg nekem, Barni.

– Mester úr, a mai napon arra kell vigyáznunk, nehogy ezek a festett falak bepiszkolódjanak.

– Jól van! Azért te nem is vagy annyira buta, mint ahogyan az imént mondtam, Barni. Tanuld meg, a szplendid azt jelenti, hogy valami ragyogó, tökéletes, csodálnivaló, hibát találni benne nem lehet. Azt jelenti a szplendid! Te pedig szplendid falakat festettél, Barni! Mármost miért kértelek titeket arra, hogy üljetek ide a közelembe, mint a tanítványok és vegyétek úgy, én vagyok maga Krisztus?

– Mester úr, azért, mert ilyenkor mindig valami fontos dolgot akar nekünk mondani.

– Eltaláltad, Dániel! Fontos dolgot akarok nektek mondani. Azt, hogy a mai napon lerakjuk a csempét. De hogy rakjuk le? Úgy rakjuk le, hogy itt bent nem vágunk csempét. Semmi körülmények között. Csakis kint, az udvaron. Azért, hogy a csempe pora ne szálljon föl a gyönyörű falakra. Meg vagyok értve, Dániel?

– Mester úr, részemről meg tetszik lenni értve.

– És a te részedről meg vagyok-e értve, Barni?

– Mester úr, az én részemről is meg tetszik lenni értve. Itt bent csempevágás a mai napon nem lesz. Csakis kint, az udvaron.

– Akkor rendben van, neki is foghatunk.

Meghallgattam ezt a beszélgetést és magukra hagytam az építőket.

Úgy két óra múlva látom, hogy a lakásból porfelhő tódul ki az ajtón. Benézek és azt látom, hogy maga a mester vágja a csempét. Nem csak vágja, hanem fúrógéppel lyukasztja, majd csíszolja, köszörüli. A tanítványok pedig cigarettázva állnak mellette és nézik. A mester kikapcsolja a sikongó csíszoló gépet és csodálkozva tekint  reám. Hogy mit keresek én ott, az ajtóban. Nem mondom, hogy nem keresek semmit. Csak annyit jegyzek meg, hogy szplendid…És nézem az építőket. Már amennyit ki lehet venni belőlük a gomolygó porban. Én vagyok a megtestesült, lesújtó leleplezés.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011. június 29. szerda hüvelyk HUMOR ÉS SZATÍRA

 

Júniusi Látó

Megjelent a Látó szépirodalmi folyóirat idei hatodik száma * Vers, próza: Demény Péter, Kemenes Géfin László, Nagy Attila, Karay Katalin, Dankuly Csaba, Márton Evelin, Lőnhárt Melinda, Tóth Marcsi, Tóth Kinga, Molnár Sára, Jánosházy György, Kari Hotakainen Satukirja, Markó Béla *  Sétatér: Hammerstein Judit: Egy elfelejtett magyar világirodalmi bestseller (Markovits Rodion: Szibériai garnizon) * Disputa: Nagy Anna: Miért nem szökik meg Kőmíves Kelemenné? Hogyan olvasnak népballadát a hetedikes irodalomtankönyveink? * Mikes expressz: Kontra Ferenc: Forster alezredes visszaemlékezéseiből * Szemle: Demény Péter: A lényeg, hogy igaza volt * In memoriam Kuncz Aladár: Bágyoni Szabó István: Kuncz Aladár, halálának 80. éve ürügyén – avagy: ahogy a Fekete kolostor íróját a testvér látta * Kuncz Ödön: Napló (részletek) * Talált vers: Rainer Maria Rilke : Az idegen

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011. június 28. kedd hüvelyk HÍREK

 

Kisfaludy Károly

A fűzfa poeta gratulál őtet mellőzött egykori Maecénásának

Köszöntő köszöntést kell ma késziteni,
Mert készet késő lesz a sajtostul venni,
Mely ez esztendőben görbén nyomtattatott,
S harmincz évek óta a ponyván hányatott;
Hogy születésnapod azzal ünnepeljem,
S vastag érdemedet oszlopra emeljem.
Abrincsra fogok ma egy koszorut fűzni.
S fonnyadt repkény közé borcsapokat tűzni.
Sánta Pegasusom hegyre akart vinni,
Vinne bár Neszmélyre, hol bort lehet inni,
Mert utálom Castal vízízű forrását,
Az hamar elcsapja az embernek h … t.
Bibas vinum, frater, in te nunc est ordó:
Csak legjobb forrás az óval teljes hordó.
Collégám Apolló! tégy ma hamar csodát,
Hold szarvára akaszsz egy sivító dudát,
Hogy elfújjam rajta köszöntő nótámat,
S érdemed hirdetni feltátsam a számat:

Adjon isten áldást, egészséget, – jajjal,
Szerencsés napokat teli – gonddal, bajjal;
Üres kamarádnak – még több ürességet;
Pinczédnek jó – vizet, de borban szükséget.
Kemenczédnek fűtőt, de sustorgó fát – nem,
Bundául szolgáljon – százszor lyukas selyem;
Egyéb ruhát a sors oly bőséggel adjon,
Hogy, ha kimész, otthon – semmi se maradjon;
Pénzed annyi légyen, mennyi – szőr talpadon,
Legmérgesebb ellened üljön az orrodon.
Ha nem lesz kenyered, a szükségtől ne félj,
Dínom-dánom között mindenkor – sirva élj…
De már több verseket nem tudok csinálni,
Engem ugyse! ezt is sok baj volt firkálni;
Ez ünnepre hát csak kiáltok egy hujját,
És ha eltemetnek – boldog alleluját!

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011. június 27. hétfő hüvelyk HUMOR ÉS SZATÍRA

 

Az ember és műfaja

Nyolcvan éve született Abody Béla  (Budapest, 1931. június 14. – Budapest, 1990. augusztus 17.) magyar író, műfordító, irodalmi- és zenekritikus, humorista. Egyik interjújában mondotta: “Az ember igazi műfaja: önmaga. Öndokumentálás: ennyi a művészet. Én különféle helyzetekbe eresztem be magam, mint egy hőmérőt. Aztán megnézem, hogy meddig szaladt a higanyszál. Egyébként nem hiszek a műfaji határokban. Én szívesen kimérem magam élősúlyban: mennyiségileg legalábbis szép eredményt garantálhatok. S boldog leszek, ha lábjegyzetként odacsatolhatom magam korunk történetéhez.”

 

 Az alábbiakban Abody Béla néhány gondolata olvasható:    

Egy szó is lehet locsogás, s ezer oldal is maga a tömörség. * A néző mindig többet akar, mint amennyit ő maga meg tud, vagy meg mer fogalmazni. * A magyarázkodás kínos műfaja kizárja a szellemességet. * Válságba a nagy emberek keverednek. A kis embernek csak a feneke viszket, még akkor is, ha minden látszattal dacolva belehal. * A humor… sorskérdéseket hordoz, mikor hogy; diadalittasan vagy sírva, győztesen vagy vesztesen, fölényesen vagy idegesen. * Az úriember módosít a világnézetén, de szokásain soha. * A fiatalok türelmetlenkednek és tolakszanak. Az öregek meg irigykednek rájuk, mert nekik már nincs kedvük türelmetlenkedni és tolakodni. * Érdek az, ami szépség nélkül tetszik.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011. június 16. csütörtök hüvelyk HUMOR ÉS SZATÍRA

 

Mikes-zarándoklat

Magyarok Székelyföldi Társasága 2011. augusztus 24–31 között 7. alkalommal szervezi meg a Mikes zarándoklatot a törökországi Rodostóba.

Tájékoztatás végett hívja a 0744 527610-es mobil számon Beder Tibort, a Magyarok Székelyföldi Társasága elnökét, vagy 0742-968152 mobil számon Trufán Józsefet, a zarándoklat egyik szervezőjét.

A törökországi Török Magyar Kulturális és Baráti Társaság – Macar Kültür ve Dostluk Derengi kérésére a világ egyik legnagyobb és legszebb városában, Isztambulban, a Boszporusz partján, ez év augusztusában székelykaput állítunk. Ez azért is fontos, mivel a nagyvárossal ma egybenõtt Boszporusz-parti Büyükdere (Nagypatak), Beykoz (Fehérdió) és Yeniköy (Újfalu) településeken 1718. augusztus 25. és 1720. április 15. között 597 napot töltöttek a bujdosók.

Még tovább növeli a kapuállítás jelentõségét, hogy ebben az évben kerül sor a szatmári béke 300. évfordulójára. Ez egyben tisztelgés a nagy elõdök, Thököly Imre, Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferenc, Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen és bujdosó társai elõtt, akik életüket, vagyonukat és szabadságukat áldozták a magyar szabadságért.

Azt tartják, hogy amikor a székely ember kivágja a fát, megsajnálja és faragni kezdi. Addig faragja, amíg lelkét belefaragja a fába. Így születik a székely kapu és válik a székely ember lelkévé, amely ma már a magyarság szimbóluma az egész világon.

A Magyarok Székelyföldi Társasága és a Mikes Közmûvelõdési Egyesület, közösen az Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesülettel (EMKE), felhívással fordul az erdélyi magyarság egészéhez, hogy közös ügyének tekintve anyagilag is támogassa a kapuállítást. A támogatás minimális összege 10 lej. A támogatási összeget az alábbi bankszámlára szíveskedjenek átutalni:

Asociaţia Maghiarilor din Ţinutul Secuiesc – Magyarok Székelyföldi Társasága

Banca Comercială Română, Agenţia Miercurea Ciuc, Str. Kossuth Lajos Nr. 17.

Cod Swift: RNCBROBU

ROL: RO41RNCB0159015413930001

EUR: RO84RNCB0159015413930003

Cod fiscal:13311211

Jelige: Székelykapu

A kapuállítás teljes folyamatáról egy albumot szándékozunk összeállítani, amelybe a támogatók nevét is feltüntetj

Ezért szíveskedjenek a banki átutaláson feltüntetni nevüket és lakhelyüket.

Amennyiben körülményesnek tartja a támogatás banki átutalását, kérjük, tájékoztatás végett hívja a 0744 527610-es mobil telefonszámot.

Beder Tibor

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011. június 11. szombat hüvelyk HÍREK

 

Mária királynő párizsi követsége

Koszta István Nem (csak) Erdély volt a tét című könyvének második kötetét – Mária román királynő párizsi követsége – mutatják be  csütörtökön, június 16-án, 16 órakor a Bernády Házban. A könyvet méltatja és a szerzővel beszélget Borsi-Kálmán Béla budapesti történész.

A kötet borítója: http://marvin.bookline.hu/product_images/273/B948177.JPG

Erre nézvést lásd a következőt:

http://www.echotv.hu/videotar.html?mm_id=168&v_id=8187

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011. június 11. szombat hüvelyk HÍREK